Szervezeti és Működési Szabályzat

 

 Szervezeti és Működési Szabályzat

  

Módosítva: 2016. január 16.

 Készítette: Bónis László

elnök

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

1. Fejezet

 

Általános Rendelkezések

 

I.1   A Szervezeti és Működési Szabályzat Célja:

 

A Tiszamenti Emberek Lelki Segítő Egyesületének Szervezeti és Működési Szabályzatának célja, hogy rögzítse a társaság feladatait és szervezeti felépítését, a vezetők, az alkalmazottak, és az önkéntesek feladatait, jogköreit valamint az egyesület működési szabályait.

 

I.2    Az Egyesület adatai

 

Neve: Tiszamenti Emberek Lelki Segítő Egyesülete

Ügyvitel során használt rövidített név: TELSE

Székhelye: 4440, Tiszavasvári Vasvári Pál u. 55.

Levelezési cím: 4440, Tiszavasvári Vasvári P. u. 55.

Telefonszám/fax szám: 06-42-372-364

E-mail cím: telse96@gmail.com

Egyesület működésének kezdete: 1997. 01. 02.

Nyilvántartási szám: 1465

Nyilvántartásba vételről rendelkező jogerős bírósági határozat száma: Pk.60231/1996/4

Működésének időtartama: határozatlan

Adószám: 18797813-1-15

Bankszámla szám: 68700016-10130861

 

I.3    Tagjegyzék

 

Az Egyesület tagjairól nyilvántartást (tagjegyzéket) kell vezetni. A tagjegyzékben fel kell tüntetni:

• Valamennyi tag (cég) nevét, lakóhelyét (székhelyét)
• A tagok személyében bekövetkezett változást

A tagjegyzék vezetéséért a titkár felelős. A titkár köteles a tagjegyzékben történt adatokat és az azokban történt változásokat, a bejegyzést végző bíróságnak benyújtani.

 

I.4   Az egyesület tevékenységének célja:

Olyan hálózat kialakítása, amely segíti a családokat, a fiatalokat, munkanélkülieket, szenvedélybetegeket, a társadalom perifériájára került csoportokat, a problémáik megoldásában a konfliktusok, krízis helyzetek megelőzésében és kezelésében.

 

I.5    A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

Az Egyesület számára jogszabályokban, közgyűlési határozatokban megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti- és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

 

Az SZMSZ hatálya kiterjed:

• Az Egyesület tisztségviselőire
• Az Egyesület tagságára
• Az Egyesület valamennyi dolgozójára
• A feladatok megvalósításában résztvevő önkéntesekre.

Az  SZMSZ a közgyűlés jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes.

 

I.6   Az Egyesület tevékenységi köre

• Mentálhigiénés szolgáltatások (egyéni konzultáció, csoportterápia, krízisintervenció , életvezetési tanácsadás stb.)
• Önsegítő csoportok kialakulásának támogatása
• A társadalom perifériájára szorult egyének (szenvedélybetegek, fogyatékosok, lányanyák, munkanélküliek, szegények stb.) rehabilitációja
• Tanácsadói szolgálat bővítése
• Prevenciós programok szervezése
• Segítőfoglalkozásúak és önkéntesek számára képzések szervezése
• Szociális alapszolgáltatások biztosítása
• Szenvedélybetegek közösségi ellátása
• Szenvedélybetegek nappali ellátása
• Fogyatékos személyek nappali ellátása
• Szociális szakosított szolgáltatások biztosítása:
• Támogatott lakhatás

 

1. Fejezet

 

Az egyesület vezető szervei

 

II.1 A közgyűlés:

 

Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az elnök hívja össze legalább évente egyszer. Össze kell hívnia, ha a tagok 2/3-a az ok és cél megjelölésével indítványozza. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van.

Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

• a vezetőség beszámolójának megtárgyalása, vagyonmérleg és zárszámadás elfogadása
• az alapszabály elfogadása, módosítása
• az egyesület más egyesülettel történő egyesülése, az egyesület feloszlásának kimondása
• döntés a vagyon sorsáról
• új tag felvétele és tag kizárása
• döntés mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

 

 

 

II.2 A vezetőség

 

A vezetőséget elnök, elnökhelyettes, titkár és a szakmai vezető alkotják, akiket a közgyűlés választ meg szavazással. Ők rendelkeznek képviseleti joggal illetve az általuk meghatalmazott más egyesületi tagok. A közgyűlések közötti időszakban a közgyűlés nem kizárólagos hatáskörébe tartozó minden kérdésben dönthet.

 

 

 

 

• Fejezet

 

Az egyesület szervezeti felépítése

 

III.1 Az egyesület belső szervezeti egységei és feladataik

 

• A többször módosított 1993. évi III. törvény alapján működtetett szociális alapellátások:
  • szenvedélybetegek integrált közösségi és nappali ellátása
  • fogyatékos személyek nappali ellátása

1993. b) A többször módosított 1993. évi III. törvény alapján működtetett szociális szakosított ellátások:
1994. támogatott lakhatás
1995. c) önkéntesek munkáját koordináló egység
1996. d) adminisztrációs, pénzügyi-számviteli egység

 

1. A szociális ellátások

 

A szociális ellátások megszervezése a szakmai vezető feladata aki, a vezetőségtől kapja a megbízást és évente neki köteles szakmai és pénzügyi beszámolót készíteni. Munkaköri leírását a vezetőség  készíti el. A vezetőség nevében a szakmai vezető foglalkoztatásával kapcsolatos iratokat, szerződéseket, megállapodásokat  az elnök írja alá.

 Az intézményvezetők a szakmai vezető irányítása alá tartoznak.  Az alapellátások esetében a szakmai vezető az  intézményvezető feladatait is ellátja.

 

1. Az alapellátások egysége

 

Az intézményvezető feladata:

 

6. A hatályos jogszabályoknak megfelelően engedélyezteti a szociális feladatok ellátását, az előírásoknak megfelelő szolgálatok, intézmények létrehozásával.
7. A szakmai programokban meghatározott feladatok megszervezése a hatályos szakmai és gazdasági jogszabályok alkalmazásával és betartásával.

• A feladatok meghatározása, szervezése és ellenőrzése. Munkakapcsolata során napi, heti, havi megbeszélést, beszámoltatást alkalmaz módszerként.
• Gondoskodik a dolgozók képzéséről, rendszeres szupervíziós alkalmakat biztosít.
• Elkészíti a dolgozók munkaköri leírását és a következő év szakmai munkatervét.
• Kapcsolatot épít hasonló és eltérő profilú civil-, gazdasági-, és önkormányzati intézményekkel, szolgálatokkal.
• Megtartja az éves beszámolót a közgyűlés számára.

 

 a.) szenvedélybetegek nappali és közösségi ellátása:

 

A nappali ellátás feladata: olyan szenvedélybetegek ellátása, akik állapotukból kifolyólag nem igényelnek fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést.

Segítséget nyújt a szenvedélybetegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában; a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. Elősegíti az ellátást igénybe vevő rehabilitációját, a társadalomba, korábbi közösségébe való visszailleszkedését, valamint a szenvedélybetegek minél szélesebb körének elérését.

Az ellátást a „Kapocs” Szenvedélybetegek Nappali Intézménye keretein belül valósul meg.

 

Az ellátás az Egyesület székhelyén (Tiszavasvári, Vasvári P. u. 55. ) történik.

 

Az ellátást végző személyek:

 

• intézményvezető (1 fő): gyógypedagógus, pszichopedagógus szakos tanár, teológus
• Terápiás segítő (2,5 fő). Szociális munkás, addiktológus, gyógyfoglalkoztató szakasszisztens, mentálhigiénés asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens)
• Szupervízor (havi 3 óra): szupervízor
• Lelkész (havi 15 óra): teológus, lelkipásztor
• Önkéntesek: szociális munkás, szociálpedagógus, szakápoló, teológus, laikus segítő;

 

Az intézményvezető feladata:

• A feladatok meghatározása, szervezése és ellenőrzése. A napi, heti, havi megbeszélések, beszámoltatás.
• Gondoskodik a dolgozók képzéséről, rendszeres szupervíziós alkalmakat biztosít.
• Koordinálja a gondozási tervet készítő munkacsoportot
• Felügyeli a gondozási terv megvalósulásának folyamatát
• Elvégzi a munkájával járó kötelező adminisztrációt

 

A terápiás segítő (szociális munkás, addiktológus) feladata:

• Addiktológiai konzultáció, családkonzultáció, tréningek
• egyéni konzultáció,
• szociális ügyintézés, szabadidős programok szervezése, információ nyújtás, megkereső programok szervezése
• elvégzi a munkájával járó kötelező adminisztrációt
• éves jelentést készít az intézményvezetőnek, amelyben beszámol az ellátás tapasztalatairól, valamint javaslatot tesz a szükséges fejlesztésekre.
• szükség esetén helyettesíti az intézményvezetőt

 

A terápiás segítő (gyógyfoglalkoztató szakasszisztens, gyóygpedagógiai asszisztens) feladata:

 

• Szervezi a rehabilitációs célú foglalkozási lehetőségek igénybevételét, ehhez kapcsolódó ösztönző programokat dolgoz ki.
• Szocioterápiás foglalkozások szervezése:
  • munkaterápia
  • foglalkozásterápiák (kreatív és művészeti terápiák, képzőművészeti terápiák, zeneterápia, biblioterápia, mozgásterápiák, színjátszás-terápia, játékterápia, kombinált foglalkozásterápiák)
  • szociális készségek tréningje (asszertív tréning, mindennapi élettevékenységek programjai)
• csoportterápiák
• együttműködik az egyéni fejlesztési terv megvalósulásában
• hozzátartozói csoportok szervezése, működtetése
• koordinálja a nappali ellátáshoz integrált közösségi ellátás 2 közösségi gondozóját
• elvégzi a munkájával járó kötelező adminisztrációt

 

A lelkész feladata:

Spirituális szükségletek kialakítása, fejlesztése, bibliaórák, lelkigondozás.

 

A közösségi ellátás feladata: az alacsonyküszöbű és pszichoszociális intézmények jellemzőinek ötvözésével, segítséget nyújt a szenvedélybetegek számára lakókörnyezetük megtartása mellett, egészségi és pszichés állapotuk javításában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában; a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. Elősegíti az ellátást igénybe vevő rehabilitációját, a társadalomba, korábbi közösségébe való visszailleszkedését, valamint a szenvedélybetegek minél szélesebb körének elérését. Az ellátás a gondozott otthonában, lakókörnyezetében történik.

 

Az ellátás „Fordulópont” Pszichoszociális Szolgálat keretein belül valósul meg, és kiterjed a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás településeire.

 

Az ellátás az Egyesület székhelyén történik.

 

A szolgálat szakmai feladatait a közösségi koordinátor, és a szociális gondozók végzik. A közösségi koordinátor személyéről az intézményvezető dönt, az egyesület vezetőségének jóváhagyásával. A szolgálatok szakmai vezetője a közösségi koordinátor.

A kötelező szakmai létszám az ellátottak számának függvénye. 1 gondozóhoz maximum 25 ellátott tartozhat, egy koordinátorhoz maximum 15 főt gondozhat, kivéve ha a rehabilitációs tevékenység nem haladja meg a havi 4 alkalmat. Abban az esetben egy gondozó további 10 főt gondozhat.

 

Az intézményvezető feladata:

• A feladatok meghatározása, szervezése és ellenőrzése. A napi, heti, havi megbeszélések, beszámoltatás.
• Gondoskodik a dolgozók képzéséről, rendszeres szupervíziós alkalmakat biztosít.
• Koordinálja a gondozási tervet készítő munkacsoportot
• Felügyeli a gondozási terv megvalósulásának folyamatát
• Elvégzi a munkájával járó kötelező adminisztrációt

 

 

A közösségi koordinátor  feladata:

 

• Összehangolja a szociális gondozók munkáját
• Szervezi a rehabilitációs célú foglalkozási lehetőségek igénybevételét, ehhez kapcsolódó ösztönző programokat dolgoz ki.
• Konzultáció, szociális ügyintézés, szabadidős programok szervezése, adminisztráció, információ nyújtás.
• Szervezi a szociális gondozók és önkéntesek rendszeres szakmai továbbképzését.
• Közösségi munkacsoportot működtet.
• Éves jelentést készít az intézményvezetőnek, amelyben beszámol az ellátás tapasztalatairól, valamint javaslatot tesz a szükséges fejlesztésekre.
• Szükség esetén helyettesíti az intézményvezetőt.A közösségi gondozó feladata /szociális gondozó és ápoló, mentálhigiénés asszisztens/:

 

• A közösségi koordinátor irányítása mellett a szakmai programban és a szakmai szabályoknak megfelelően végzi munkáját: problémamegoldó beszélgetések, információ közvetítés, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, segít előkészíteni a foglalkoztatásokat.
• A szakmai szabályoknak megfelelően adminisztrálja munkáját.
• Részt vesz a napi, heti, havi megbeszéléseken és a szupervíziós alkalmakon.

 

A heti, havi megbeszélések és a szupervíziós ülések az 1sz. telephelyen történnek.

 

2012-től a közösségi ellátás állami finanszírozása megszűnt. 12-13 fő gondozását önkéntesek végzik.

 

1. Fogyatékos személyek nappali ellátása

 

Az ellátás feladata: saját otthonukban élő 18. életévüket betöltött fogyatékos személyek – rendkívüli esetben olyan 3 éven felüli gyermek akinek gyógypedagógiai nevelése, oktatása korának és állapotának megfelelő oktatási intézményben nem biztosítható –  számára nyújtson  napközbeni ellátását.  

 

Az ellátás az Egyesület székhelyén és  telephelyén történik.

 

A szakmai feladatokat az intézményvezető, a terápiás munkatárs, és a szociális gondozók végzik. A terápiás munkatárs személyéről az intézmény vezető dönt, az egyesület vezetőségének jóváhagyása mellett.

 

Az intézményvezető (1 fő) feladata :

 

• A feladatok meghatározása, szervezése és ellenőrzése. A napi, heti, havi megbeszélések, beszámoltatás.
• Gondoskodik a dolgozók képzéséről, rendszeres szupervíziós alkalmakat biztosít.
• Koordinálja a fejlesztési tervet készítő team munkáját
• Konzultáció, tanácsadás hozzátartozók számára
• Felügyeli a fejlesztési terv megvalósulásának folyamatát
• Gyógypedagógiai foglalkozások tartása
• Elvégzi a munkájával járó kötelező adminisztrációt

 

A terápiás segítő(2 fő) feladata:

 

• Helyettesíti az intézményvezetőt annak távolléte vagy egyéb akadályoztatása esetén.
• Koordinálja a részlegén dolgozó szociális gondozók munkáját
• Részt vesz a fejlesztési terv elkészítésében .
• Szervezi a szocioterápiás foglalkozásokat, az egészségügyi alap-, és szakellátáshoz való hozzájutást, a szabadidős programokat.
• Szervezi a hozzátartozói csoportot
• Elkészíti a dokumentációkat.
• Részt vesz a napi, heti, havi megbeszéléseken, és a havonként egyszeri szupervíziós alkalmakon.
• Éves jelentést készít az intézményvezetőnek, amelyben beszámol az ellátás tapasztalatairól, valamint javaslatot tesz a szükséges fejlesztésekre.

 

A szociális gondozó (4 fő) feladata:

 

• a terápiás segítő irányítása mellett a szakmai programban és a szakmai szabályoknak megfelelően végzi munkáját: problémamegoldó beszélgetések, információ közvetítés, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, , segít előkészíteni a foglalkoztatásokat.
• Étkeztetés, szükség szerinti fizikai segítségnyújtás
• A szakmai szabályoknak megfelelően adminisztrálja munkáját.
• Részt vesz a napi, heti, havi megbeszéléseken és a szupervíziós alkalmakon.

 

1. c) Szociális foglalkoztatás

 

A Szt. 99/B.§ – 99/D.§-ai alapján a szociális foglalkoztatás a szociális ellátások egy új formája, ami foglalkoztatási és fejlesztési szolgáltatásokat nyújt.

 

A foglakoztatásnak két féle formája van:

 

            a.) munka rehabilitáció mely a  készségfejlesztés terén segíti az egyén testi és szellemi képességeinek és munkavégzéssel összefüggő készségeinek helyreállítását, megőrzését, fejlesztését, valamint felkészít  az önálló munkavégzésre.

A munkaidő nem haladhatja meg:

• a napi foglalkoztatás időtartama a 6 órát,
• a heti foglalkoztatás időtartama a 20 órát.

Alapja:

                         –    a  foglalkoztatási szerződés

b.) fejlesztő felkészítő foglalkoztatás, aminek célja az önálló munkavégzést segítő képességek, készségek, fenntartása, fejlesztése, új munkafolyamatok megismerése, új szakma elsajátítása, felkészítés a nyílt munkaerőpiacra.

A munkaidő nem haladhatja meg:

– napi foglalkoztatás időtartama  órát,

– heti 30 órát.

 

A szociális foglalkoztatás az Egyéni Foglalkoztatási Tervben meghatározottak szerint történik, ami a szociális foglalkoztatást igénybe vevő személy, a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője és a segítő munkakörben foglalkoztatott munkatárs közös egyeztetése alapján készül el.

 

 

A foglalkoztatás helye:

 

• A fenntartó székhelye és telephelye
• Tiszavasvári, Vasvári P. u. 59 (Kis Telse Ház)
• Tiszavasvári, Petőfi u. 100. sz.

 

A foglalkoztatni kívánt személyek száma:

 

• munka rehabilitációs foglalkoztatás : 21 fő
• fejlesztő felkészítő: 19 fő

Összesen: 40 fő

 

Foglalkoztatás keretében végezett tevékenységek megnevezése:

• Udvar, parkgondozás, zöldterület-gondozás,
• zöldség-, növénytermesztés
• Fonott áru készítése vesszőből, csuhéból, gyékényből
• Papírból ajándékok, csomagolók készítése
• Ajándéktárgyak készítése
• Foltvarrás
• Divatékszergyártás

 

A szakmai feladatot 1 fő intézményvezető és 50 fő foglalkoztatottanként 2 fő segítő végzi.

 

A segítő ( legalább középfokú végzettségű, rendelkezik a munka jellegének megfelelő szakismerettel, szociális segítő,szociális szakgondozó, szociális gondozó) feladata:

 

Irányítja a foglalkoztatást, szervezi a munkavégzést, koordinálja a szükséges anyagok beszerzését, megszervezi a napi tevékenységet, vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat.

 

Az intézményvezető:

Koordinálja a munkavégzést, előkészíti a szociális foglalkoztatási támogatással kapcsolatos igényléseket, képviseli az egyesületet a szociális foglalkoztatással kapcsolatos ügyekben, összesíti a nyilvántartásokat, elszámolásokat, szervezi a reklám és marketing tevékenységeket, előkészíti az értékesítési terveket, kapcsolatot tart a beszállítókkal, előkészíti a foglalkoztatottak munkaerőpiacra történő kivezetését, javaslatot tesz az intézményen belüli és kívüli foglalkoztatás  formáira.

 

1. B) A szociális szakosított ellátások egysége

 

A szakosított szolgáltatások megszervezése az intézményvezető feladata. Az intézményvezető az egység egyszemélyi felelős vezetője, aki a vezetőségtől kapja a megbízást és évente neki köteles szakmai és pénzügyi beszámolót készíteni. Munkaköri leírását a vezetőség  készíti el. A vezetőség nevében az intézményvezető foglalkoztatásával kapcsolatos iratokat, szerződéseket, megállapodásokat  az elnök írja alá.

Az intézményvezető feladata:

 

8. A hatályos jogszabályoknak megfelelően engedélyezteti a szociális feladatok ellátását, az előírásoknak megfelelő szolgálatok, intézmények létrehozásával.
9. A szakmai programokban meghatározott feladatok megszervezése a hatályos szakmai és gazdasági jogszabályok alkalmazásával és betartásával.
10. A feladatok meghatározása, szervezése és ellenőrzése. Munkakapcsolata során napi, heti, havi megbeszélést, beszámoltatást alkalmaz módszerként.
11. Gondoskodik a dolgozók képzéséről, rendszeres szupervíziós alkalmakat biztosít.
12. Elkészíti a dolgozók munkaköri leírását és a következő év szakmai munkatervét.
13. Kapcsolatot épít hasonló és eltérő profilú civil-, gazdasági-, és önkormányzati intézményekkel, szolgálatokkal.
14. Megtartja az éves beszámolót a közgyűlés számára.

 

Támogatott lakhatás

 

Az ellátás célja, feladata:  a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére biztosított – az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében-

• a lakhatási szolgáltatás,
• az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitel,
• az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatás,
• közszolgáltatások és a társadalmi életben való részvételt segítő más szolgáltatások igénybevételében való segítségnyújtás
• az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén

• felügyelet
• étkeztetés
• gondozás
• készségfejlesztés
• tanácsadás
• pedagógiai és gyógypedagógiai segítségnyújtás
• szállítás

 

A lakhatás és a segítő szolgáltatás elemeinek kombinációjával, egy olyan rugalmas ellátórendszer felépítése, ahol a különböző szolgáltatáselemek, az egyén saját szükségleteihez és elvárásaihoz igazodnak, annak érdekében, hogy a programban résztvevők minél inkább életük irányítójává válhassanak, a passzív és kiszolgáltatott ellátotti státusz helyett.

 

A szolgáltatás elnevezése: Lehetőségek Háza Támogatott Lakhatás

A szolgáltatás székhelye:  Lehetőségek Háza

         4440 Tiszavasvári, Kossuth u. 60/d sz.

Férőhely: 10 fő

 

Az intézményvezető feladata:

 

• A feladatok meghatározása, szervezése és ellenőrzése. A napi, heti, havi megbeszélések, beszámoltatás.
• Gondoskodik a dolgozók képzéséről, rendszeres szupervíziós alkalmakat biztosít.
• Koordinálja a szolgáltatási tervet készítő team munkáját
• Konzultáció, tanácsadás hozzátartozók számára
• Felügyeli a szolgáltatási terv megvalósulásának folyamatát
• Csoportfoglalkozások, megbeszélések szervezése a lakók részére
• Elvégzi a munkájával járó kötelező adminisztrációs feladatokat

 

Az esetfelelős feladata:

az önálló életvitel kialakítása, fenntartása és segítése érdekében, egyéni szolgáltatási tervet készít. A szolgáltatási terv az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján készül el, mely tartalmazza az igénybe vevő képességeit, nehézségeit, a mindennapi életvitel során felmerülő támogatási, segítségi szükségleteket, rövid és hosszú távú célkitűzéseket, valamint a célok elérését segítő konkrét tevékenységeket.

Az esetfelelős támogatja a klienst az egyéni döntéshozatalban, egyéni esetkezelést végez és koordinálja a segítő team munkáját.

Egy esetfelelőshöz maximum 12 igénybe vevő tartozik.

 

 

A kísérő munkatárs feladata:

 

a kliens életkörülményeinek figyelemmel kísérése az egyéni szolgáltatási tervben foglaltak alapján. Segítséget nyújt, a napi programok, feladatok sikeres megvalósulásához, a megfelelő döntések meghozatalában. Figyelemmel kíséri a kliens mentális és fizikai állapotát.

Szükség szerint segíti az orvoshoz, szakorvoshoz, sürgősségi, illetve kórházi kezeléshez való hozzájutást, gyógyszeradagolást, a gyógyászati segédeszközök beszerzését, rendeltetés szerű használatát.

 

1. C) Az önkéntesek munkáját koordináló egység

 

Feladata: az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában résztvevő önkéntesek munkájának koordinálása.

 

 Az egység az Egyesület 1sz. telephelyén végzi feladatát.

 

A titkár feladata:

2. Az önkéntesek munkájának koordinálása az intézményvezető és a szociális ellátások közvetlen vezetőivel való konzultáció alapján.
3. Képzéseket szervezése az önkéntesek számára, a minél hatékonyabb önkéntes munka megvalósulásáért.

 

Az önkéntesek:

 

Önkéntes munkájával, szabadidejében segíti az Egyesület szakmai munkájának megvalósulását. Feladatvégzésüknek meghatározásakor figyelembe kell venni képzettségüket, adott területen  szakmai felkészültségüket. Minden esetben a munkatársakkal és a szakmai szabályokkal összhangban végezhetik önkéntes munkájukat. Munkájukért az intézményvezető felel.

Bevonhatóak: csoportok-, szabadidős-, és kulturális tevékenységek szervezésébe, lebonyolításába.

 

D ) Adminisztrációs, pénzügyi-számviteli egység

 

Működtetését az egyesület elnöke végzi.

Az Egyesület működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat az adminisztrációs munkatárs látja el. Feladatát az Iratkezelési Szabályzatban leírtak szerint végzi.

A pénzügyi-számviteli feladatokat a titkár a vezetőségi tagok jóváhagyása mellett, végeztetheti alkalmazottakkal vagy egy könyvelői cég megbízásával.

 

Az adminisztrációs munkatárs feladata:

• A be-, és kimenő postaküldemények, elektromos levelezések, faxok iktatása,
• Az egyesület működésével kapcsolatos iratok tárolása
• Figyelemmel kíséri a működéssel kapcsolatos jelentési és egyéb kötelezettségek határidejét

 

Pénzügyi-számviteli feladatok:

 

• Meghatározott rendszer szerint főkönyvi kivonatot készít
• Vezeti a számlarendben meghatározott szintetikus számlákat és ehhez kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat
• Nyilvántartja az immateriális javak, tárgyi eszközök, anyagok, áruk, göngyölegek változásait,
• Egyezteti a pénztári bizonylatokat, vevők, szállítók számláját, illetőleg elvégzi az azokkal kapcsolatos könyveléseket,
• Könyveli a bankszámla forgalmát
• Gondoskodik a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott időközönként az Egyesület mérlegbeszámolójának és adóbevallásának határidőben történő elkészítéséről.

 

 

III.2 Az Egyesület szervezeti felépítésének ábrája:

 

Közgyűlés

(az Elnök vezeti)

⇩

Vezetőség

⇩                                                                                       ⇩                                       ⇩                                            ⇩

Szociális alapellátások egysége   ⇩				Szociális-szakosított  ellátások egysége   ⇩	Önkéntesek-munkáját koordináló egység	Adminisztrációs, pénzügyi-számviteli egység
Szakmai vezető és Intézményvezető ⇩ Telse-Szociális Szolgáltató				Szakmai vezető ⇩ Intézményvezető	⇩ Titkár	⇩ Elnökhelyettes
⇩ Szenvedélybetegek közösségi és nappali ellátása		⇩ Fogyatékos személyek nappali ellátása	⇩ Szociális foglalkoztatás	⇩ Lehetőségek Háza Támogatott lakhatás	⇩ Önkéntesek	⇩ adminisztrációs munkatárs, Könyvelő cég
⇩		⇩	⇩	⇩
Közösségi koordiná-tor ⇩	Terápiás segítő	Terápiás munkatárs   ⇩	Foglalkoztatás koordinátor   ⇩	Esetfelelős   ⇩
Közössé-gi gondo-zók		Szociális gondozók	Szociális gondozó	Kísérő munkatárs

 

1. Fejezet

 

Az Egyesület működésének főbb szabályai

 

IV.1.  Az Egyesület munkavégzéssel kapcsolatos szabályai

 

1. A munkaviszony létrejötte

 

Az Egyesület az alkalmazottak esetében belépéskor munkaszerződésben határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja.

Az Egyesületnél foglalkoztatott dolgozók munkaköri leírását, a munkaszerződés megkötését követően 14 napon belül el kell készíteni, és a dolgozónak egy példányt át kell adni.

A munkaköri leírás tartalmazza a foglalkoztatott dolgozó jogállását, az Egyesületnél betöltött munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit.

A munkaköri leírásokat módosítani kell: a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladatváltozás esetén. A módosított munkaköri leírást, a változás bekövetkezéstől számított 15 napon belül kell elkészíteni.

A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért az intézményvezető esetében az egyesület vezetősége, beosztott dolgozók esetében az intézményvezető felelős.

 

2. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése

 

A munkavégzés teljesítése az intézményvezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvénybe lévő szabályok és a munkaszerződésben leírtak szerint történik.

A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen, túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelyek közlése a munkáltatóra vagy más személyekre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.

Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az Egyesület érdekeit sértené.

Az Egyesület valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

 

 

3. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére

 

A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az egyesület dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük:

A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.

A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírást: az Egyesületet érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra a vezetőségi tagok vagy az általuk esetenként megbízott személy jogosult.

 

 

4. A munkaidő beosztása

 

Az Egyesület hivatalos munkarendje, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza, a következő:

 

Nappali ellátás és fejlesztő foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében:

 

• Hétfő, kedd Szerda: 8 órától 16.00 óráig
• Csütörtök: 8 órától 18 óráig
• Péntek: 8 órától 14 óráig

 

Támogatott Lakhatás keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében az Egyesület kéthavi munkaidőkeretet (352 óra) alkalmaz.

 

1. e) A szabadság

 

Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben az intézményvezető jogosult, egyéb esetekben a közvetlen munkahelyi vezető.

A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni.

 

 

1. f) Az egyesületnél munkaviszonyba álló dolgozók díjazása

 

     A munkadíjazásra vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben kell rögzíteni.

 

1. g) Saját gépkocsi használata

 

A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét, a mindenkor érvényes adójogszabályok szerint kell kialakítani.

 

 

 

 

 

 

 

 

IV.2.  Kártérítési kötelezettség

 

A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségek vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.

A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át.

Amennyiben a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták egyetemleges felelősségnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve vonatkozó paragrafusai az irányadó.

 

IV.3.  Anyagi felelősség

 

Az Egyesület a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán  bekövetkezett kárért, vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. 

A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati tárgyakat csak az ügyvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan (pl: számítógép, írógép, stb.).

Az Egyesület valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért.

 

IV.4.  A kapcsolattartás rendje

 

Az Egyesület feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak.

Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik a másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van.

Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az Egyesület szakmai szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel, államigazgatási szervekkel együttműködési megállapodást köthet.

 

IV.5. Az Egyesület ügyiratkezelése

 

Az Egyesületnél az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért a titkár a felelős. Az ügyiratkezelést az  Iratkezelési Szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni.

 

 

 

 

 

IV.6. A helyettesítés rendje

 

Az Egyesületnél folyó munkát a dolgozók időleges, vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az elnök, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata.  A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.

Az Egyesületen belüli helyettesítés rendjét az elnök belső utasításban szabályozhatja.

 

 

IV.7. Munkakörök átadása

 

Az Egyesület vezető állású dolgozói, valamint az intézet vezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

 

• az átadás átvétel időpontját,
• a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatás, fontosabb adatokat,
• a folyamatban lévő konkrét ügyeket,
• az átadásra kerülő eszközöket,
• az átadó és átvevő észrevételeit,
• a jelenlévők aláírását.

 

A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik.

 

 

IV.8. Személyi összeférhetetlenség

 

Az alkalmazások során el kell kerülni, hogy közeli hozzátartozók egymással közvetlen alá-, illetve fölérendeltségi viszonyba kerüljenek. Ha ilyen tényleges helyzet mégis bekövetkezik, úgy annak orvoslásáról – a munkaszerződés megfelelő módosításának kezdeményezésével – gondoskodni kell, illetve ha a munkáltató

érdekeit nem sérti – az összes körülmény mérlegelésével –az egyesület elnökségének engedélye alapján történhet az ilyen foglalkoztatás.

 

IV.8 Előnyben részesítés

 

A munkáltató hátrányos megkülönböztetés nélkül köteles biztosítani – különösen a  szakmai képességek, a gyakorlat, a teljesítmény, illetve a betöltendő munkakör szempontjából lényeges körülmények alapján – a munkavállaló magasabb munkakörbe való előrelépésének lehetőségét.

 

A munkáltatótól nyugállományba vonult, valamint azokat a volt törzsgárda tagokat, akiknek a munkaviszonya – átszervezés, technikai, technológiai váltás, valamint létszámleépítés miatt – munkáltatói rendes felmondással szűnt meg, a foglalkoztatásnál előnyben kell részesíteni.

 

IV.9 Változó munkahely

 

A munkavégzés helyének a munkaszerződésben történő meghatározásáról, az állandó és változó munkahely elhatárolásáról az  intézményvezető dönt.

A változó munkahelyen történő alkalmazást a munkavállalók munkaszerződésében a munkahely megjelölésénél rögzíteni kell.

 

 

IV.10  Próbaidő

 

1. Azokban a munkakörökben, ahol a munka tartalma, jellege a rövid idő alatt történő elsajátítást, értékelést lehetővé teszi, a munkaviszony létesítésekor próbaidőt kell kikötni.

 

2. A próbaidő tartamát a munkakörtől függően harminc–kilencven nap között kell meghatározni.

 

 

IV.12  Felmondási idő

 

1. Ha a munkáltató és a munkavállaló hosszabb időben nem állapodik meg, a felmondási idő harminc naptári nap, amely a munkáltatónál munkaviszonyban töltött:

 

három év után – öt nappal,

öt év után –  tizenöt nappal,

nyolc év után – húsz nappal,tíz év után – huszonöt nappal,

tizenöt év után – harminc nappal,

tizennyolc év után – negyven nappal,

húsz év után – hatvan nappal meghosszabbodik.

 

2. A felmondási idő az (1) bekezdésben meghatározott időn felül meghosszabbodik négy héttel, az alábbi vezetői munkaköri csoportba sorolt munkavállalók esetében:

• felsővezetők
• középvezetők

 

 

IV.13 Felmentési idő

 

• A munkáltató rendes felmondása esetén a kötelező felmentési idő a felmondási idő fele. A munkáltató ennél hosszabb időre vagy a felmondási idő teljes tartamára felmentheti a munkavállalót a munkavégzés alól.

 

• Átszervezés, technikai, technológiai váltás miatti munkahely-felszámolás, létszámcsökkentés esetén a munkavállalót a felmondási idő teljes tartamára fel kell menteni a munkavégzés alól.

 

• A munkavállaló rendes felmondása esetén a munkáltató a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára felmentheti a munka­vállalót a munkavégzés alól.

 

 

IV.14 Végkielégítés

 

1. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

 

2. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a (3) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A munkáltatónál fennálló munkaviszony megállapításánál a törzs­gár­datagság szempontjából elismert szolgálati időket kell figyelembe venni. Újraalkalmazás esetén annak a munkavállalónak, aki korábbi munkaviszonyának megszüntetésekor a társaságtól végkielégítésben részesült, utóbbi munkaviszonyának felmondásakor a végkielégítés kizárólag a korábbi végkielégítést követő munkaviszony alapulvételével állapítható meg és fizethető ki. Ha a munkáltatóval fennállt korábbi munkaviszony megszüntetésekor kapott végkielégítés mértékének (hónapjainak) megfelelő időtartamon belül a munkavállaló újbóli alkalmazására kerül sor, a végkielégítés arányos részének teljes visszafizetését követően, a korábbi munkaviszony időtartamát – a munkavállalóval kötött megállapodásban rögzített időponttól – ismét figyelembe kell venni a későbbi végkielégítés számításakor.

 

 

3. A végkielégítés mértéke a törvény szerint:

 

legalább három év esetén – egyhavi,

legalább öt év esetén – kéthavi,

legalább tíz év esetén – háromhavi,

legalább tizenöt év esetén – négyhavi,

legalább húsz év esetén – öthavi,

legalább huszonöt év esetén – hathavi átlagkereset összege.

 

4. A végkielégítés (3) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munka­vi­szonya az (1) bekezdésben meghatározott módon, a törvény szerint meghatározott öregségi nyugdíj­kor­határ (62. életév) betöltését megelőző öt éven belül, továbbá ha nyugdíjazás miatt ezen időpont előtt szűnik meg.

 

 

 

 

 

IV.15  Azonnali hatályú  felmondás

 

1. A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a másik fél:

• a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi
• olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

 

2. A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt naptári napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni.

 

 

IV.17 Munkára alkalmas állapot

 

1. A munkáltató jogosult valamennyi munkakörben foglalkoztatott munkavállalónál ellenőrizni a munkára alkalmas állapotot. Szükséges üzemorvosi (szakorvosi), illetve pszichológiai vizsgálat elrendelése:

 

1. a) alkoholos befolyásoltság gyanúja esetén,
2. b) posztalkoholos állapot észlelése,
3. c) kábítószer hatása,
4. d) gyógyszer hatása vagy
5. e) fizikai, szellemi kimerültség esetén.

 

2. A vizsgálaton való részvétel megtagadása vagy annak pozitív eredménye esetén a munkavállalót el kell tiltani a munkavégzéstől, illetve az a), b) és c) pont esetében munkaviszonyának megszüntetését lehet kezdeményezni.

 

3. A készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről.

 

IV.18  Munkaköri összeférhetetlenség

 

1. A munkavállaló nem vehet részt olyan szerződés előkészítésében, elbírálásában és teljesítésében, illetve külső partnerrel fennálló olyan egyéb üzleti kapcsolatra vonatkozó érdemi ügyintézésben, amely a munkáltató  és olyan vállalkozás között jön létre, amelyben a munkavállaló személyes vagy gazdasági érdekeltséggel rendelkezik. Ilyen érdekeltségnek minősül különösen, ha:

• a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója a külső vállalkozásban gazdasági érdekeltséggel rendelkezik,

 

• a külső vállalkozás tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével,  valamint érdemi nyilatkozattételre, illetve kötelezettségvállalásra jogosult képviselőjével vagy alkalmazottjával fennálló személyes kapcsolata miatt a munkavállalótól a külső partnerre tekintettel elfogulatlan intézkedés nem várható.

A munkavállaló, amennyiben vele szemben ilyen körülmény ténylegesen fennáll vagy bekövetkezik, köteles erről a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőt írásban haladéktalanul tájékoztatni.

 

2. Az SZMSZ szerinti irányítási jogkört gyakorló vezetőnek gondoskodni kell arról, hogy beosztott munkatársa az SZMSZ szerint ügykörébe tartozó ügyekben nem lehet döntéshozó olyan munkáltatón kívüli szervezetre (társaság, alapítvány, egyesülés, egyesület) vonatkozó kérdésekben, amelyeknek tisztségviselője (igazgatósági, FEB-tag, kuratórium elnöke vagy tagja stb.).

 

IV.19 Az eredeti munkakörön vagy állandó munkahelyen kívüli munkavégzés

 

1. A munkavállaló a munkáltató utasítása alapján ideiglenesen:
2. a) a munkáltató működésével összefüggő okból, eredeti munkaköre helyett vagy mellett más munkakörbe tartozó feladat ellátására (átirányítás),
3. b) a munkáltató gazdasági érdeke esetén, szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre (kiküldetés),
4. c) azonos tulajdonosi körbe tartozó munkáltatók közötti megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre (kirendelés),
5. d) a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás esetén – ha a munkáltató működési körében felmerült ok miatt foglalkoztatási kötelezettségét átmenetileg nem tudja teljesíteni – más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezhető.

 

2. Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói intézkedés a munkavállalóra nézve – különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat.

 

3. Az (1) bekezdés szerint az egyes intézkedések alapján elrendelt munkavégzés időtartama naptári évenként a 44 munkanapot, az a)–d) pont alapján együttesen a 110 munkanapot nem haladhatja meg.

 

IV.20  Saját személygépkocsi hivatalos célú használata

 

A saját személygépkocsi rendszeres használatát a munkáltató és a munkavállaló külön szerződésben rögzíti.

 

IV.21 Munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés

 

Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól:

• közeli hozzátartozó halálakor a törvény szerint két munkanapon át, ezen felül további egy munkanapon át a szülő, a gyermek, a házastárs (élettárs) halálakor,
• a véradáson résztvevő munkavállaló a véradás napján.

 

 

IV.22 További munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének tilalma

 

A munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló – függetlenül munkaviszonya jellegétől és időtartamától – amennyiben további munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, illetőleg gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, felügyelő-bizottsági tagságot tervez vállalni, köteles azt előzetesen, legalább 15 nappal a foglalkoztatás megkezdése, illetve a jogviszony létesítése előtt a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni. A jogviszony létesítése akkor tiltható meg, illetve annak megszüntetésére a munkavállaló akkor kötelezhető, ha a további munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló jogviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti. A további munkavégzés részletes feltételeit, ide értve a bejelentéssel kapcsolatos eljárást, a munkáltató belső szabályozása határozza meg.

 

IV.22 Versenytilalmi kikötések

 

1. A munkavállaló a munkáltatóval azonos vagy hasonló tevékenységet folytató vállalkozásban tulajdoni részesedést nem szerezhet, illetve ilyen vállalkozásban egyéb gazdasági érdekeltséggel (a továbbiakban együtt: érdekeltség) nem rendelkezhet.
2. Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt tilalom és a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség a nyilvános kibocsátású részvényekre.
3. Az (1) bekezdésben megfogalmazott versenytilalmi kikötések megsértése esetén a munkáltató – előzetes írásbeli felszólítást követően – a munkavállaló munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetését kezdeményezheti.
4. A munkavállaló haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját:

• amennyiben az (1) bekezdésben nem említett, de a munkáltatóval üzleti kapcsolatban álló vállalkozásban érdekeltséggel rendelkezik, illetve
• a munkáltatóval üzleti kapcsolatban nem álló vállalkozásban érdekeltséggel rendelkezik, és tudomására jut, hogy ez a vállalkozás a munkáltatóval gazdasági kapcsolatot létesít.

 

Amennyiben az érdekeltség fennállása sérti, vagy veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, úgy a munkáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül, határidő megjelölése mellett felkéri a munkavállalót az érdekeltség megszüntetésére. A bejelentési kötelezettség, illetve a felhívás alapján az érdekeltség megszüntetésének elmulasztása okot adhat a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére.

5. A versenytilalmi kikötések az alábbi munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra terjednek ki:

• felsővezetők,                                      
• középvezetők,                                    
• munkahelyi vezetők,                           
• alkalmazottak.                                     

6. A versenytilalmi kikötésekkel kapcsolatos további feltételeket, ideértve a bejelentéssel kapcsolatos eljárást, a munkáltató belső szabályozása határozza meg.

 

 

IV.23 A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történő

vétkes megszegése esetére megállapított egyéb jogkövetkezmények

 

1.A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetén a munkavállalóval szemben a következő joghátrányok alkalmazhatók:

1. meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása (kivéve az üzemi étkeztetést),
2. személyi alapbér-csökkentés,
3. áthelyezés más munkakörbe, más munkavégzési helyre.

Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott joghátrányok közül esetenként együttesen többet is ki lehet szabni.

Az (1) bekezdés a) pontja alapján

• legfeljebb egy év időtartamra csökkenthető vagy megvonható a Kollektív Szerződés alapján járó juttatás vagy kedvezmény,

• legfeljebb egy év időtartamra csökkenthető vagy megvonható a prémium, ideértve a már esedékessé vált és még ki nem fizetett juttatást is.

1. A (3) bekezdésben felsorolt joghátrányok együttesen, egymás mellett is alkalmazhatók.

 

2. A személyi alapbér csökkentése határozott időre, legfeljebb hat hónapra szólhat.
3. A csökkentett összegű alapbér nem lehet kevesebb, mint a Kormány által jogszabályban kötelezően megállapított legkisebb munkabér (minimálbér) mértéke.
4. Az áthelyezés joghátrány határozott időre, legfeljebb hat hónapra alkalmazható.
5. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti joghátrány alkalmazása esetén a munkavállalót a munkahelyén vagy annak közvetlen környezetében lehet áthelyezni más munkakörbe.
6. A munkavállalót lehetőleg olyan munkakörbe kell áthelyezni, amelyben szaktudását, illetőleg szakmai tapasztalatait hasznosíthatja.
7. A munkáltatónak az áthelyezésről intézkedő írásbeli és indoklással ellátott határozatában (a továbbiakban: munkáltatói határozat) meg kell jelölnie a munkavállaló új munkakörét, munkahelyét, személyi alapbérét és az áthelyezés időtartamát.
8. A kötelezettségszegés következményeként feltételtől függő (felfüggesztett) joghátrányt alkalmazni nem lehet.

 

IV.24 Rendkívüli munkavégzés

 

1. Rendkívüli munkavégzésnek minősül:
2. a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
3. b) a munkaidőkereten felüli, illetve
4. c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá
5. d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam.
6. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.
   • A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.
   • Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli       

      munkavégzést írásban kell elrendelni.

5. A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el 
6. A rendkívüli munkavégzés mértékébe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető.
7. Rendkívüli munkára nem vehető igénybe:
8. a) a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
9. b) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint
10. c) a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.

Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

8. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – gyermeke egyéves korától négyéves koráig – csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.
9. Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor.

 

 

 IV.25 Pótszabadság

 

Évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg az alábbi vezetői munkaköri csoportba sorolt munkavállalókat :

• felsővezetők

• középvezetők

 

 

IV.26 Szabadság kiadása

 

 Az évi rendes szabadságot a munkavállaló részére az esedékesség évében kell kiadni.

 Ettől eltérően a munkáltató:

• a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály

 

• esetén, annak megszűnésétől számított harminc napon belül köteles kiadni.

 

IV.27 Fizetés nélküli szabadság

1. A munkavállalót – kérelmére – közérdekű okból, valamint személyi és családi körülményeire tekintettel a munkáltató fizetés nélküli szabadságban részesítheti.

 

2. Annak a dolgozó nőnek és gyermekét egyedül nevelő apának, aki 16 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza – kérelmére – a háztartás ellátása érdekében havonta egy fizetés nélküli napot kell engedélyezni.

 

IV.28  Tanulmányi munkaidő-kedvezmény

A nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállalókat tanulmányi munkaidő-kedvezmény akkor illeti meg, ha a képzettség megszerzését a munkáltató szükségesnek tartja és támogatja

A munkaidő-kedvezmény mértéke:

• a kötelező foglalkozások teljes időtartama, 
• a vizsgákon való részvétel napjai;

A vizsgákra való felkészülésre tanévenként:

• középfokú képzés esetén 3 munkanap,
• felsőfokú képzés esetén 5 munkanap.

 

Az itt nem szabályozott kérdésekre a Munkatörvénykönyve az irányadó.

 

1. Az Egyesület gazdálkodásának a rendje

 

Az Egyesület gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a vagyon hasznosításával – a jogszabályok figyelembe vételével – az Egyesület elnöke felelős, illetve feladata annak.

 

1. Bankszámlák feletti rendelkezés

 

Az Egyesület bankszámlái felett, a vezetőségi tagok  rendelkeznek. Egyben felelősek a kötelezettségvállalások, könyvelési teendők intézésére, utalványozások, érvényesítések és ellenjegyzési feladatok ellátására.

 

 

Kelt: Tiszavasvári, 2016. január 06.

 

 

                                                                                                          Bónis László

                                                                                                                   elnök

 

 

A módosítást a Közgyűlés 2016. január 16-án jóváhagyta.

 

 

 

                                                                                                          Bónis László

                                                                                                                  elnök