Intézmény bemutatása

TELSE Szociális Szolgáltató

Tiszavasvári

Intézmény bemutatása

A Tiszamenti Emberek Lelki Segítő Egyesülete (rövidített neve: TELSE) 1997 óta vesz részt a térség szociális problémáinak enyhítésében. Mentálhigiénés szolgáltatást nyújt, támogatja az önsegítő csoportok kialakulását, felkarolja és rehabilitálja a társadalom perifériájára szorult egyéneket és csoportokat, képzéseket szervez segítő foglalkozásúaknak és önkénteseknek, valamint a civil társadalmat élénkítő programokat szervez.

2006 januárjától, Tiszavasvári kistérségében megszervezték a szenvedélybetegek közösségi ellátását. 2008-tól beindították hiánypótló szolgáltatásként, a szenvedélybetegek és fogyatékkal élők nappali ellátását.

Az Egyesület 2010-ben az ellátás magasabb szakmai színvonala érdekében úgy határozott, hogy az általa nyújtott különböző szociális alapszolgáltatásokat egy intézmény a TELSE-Szociális Szolgáltató keretébe integrálja.

Kik vehetik igénybe a szolgáltatásokat?

A szenvedélybeteg ellátás kiterjed elsősorban az alkohol-, gyógyszer-, és drogfüggőség különböző szakaszában lévő, más-más motiváltságú, a személyes bevonódás mértékét tekintve eltérő helyzetben lévő szenvedélybetegekre, addiktív problémával küzdőkre:

• akiket szenvedélybetegségük miatt korábban fekvőbeteg-gyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben volta foglalkoztatva.
• akik az absztinencia fenntartásában kérnek segítséget
• akiknél már az addiktív probléma megjelent, de még nem kerestek fel egészségügyi szakellátást,
• még aktív szerhasználók, viselkedési addikcióban szenvednek
• hozzátartozók, érintettek

Saját otthonukban illetve a TELSE – Támogatott Lakhatásban élő, elsősorban 18. életévüket betöltött értelmileg akadályozott, érzékszervi fogyatékos, autista és/vagy halmozottan sérült személyek, akik legalább részben önellátóak és nem igényelnek állandó orvosi ellátást, és hozzátartozóik.

Ellátottak száma:

Szenvedélybeteg ellátásban:

• 12 fő közösségi gondozás („Fordulópont” Pszichoszociális Szolgálat)
• 45 fő nappali ellátás („Kapocs” Klub)

Fogyatékkal élők gondozása:

• 50 fő nappali ellátásban („Szivárvány Klub)

Az intézmény ellátási területe Tiszavasvári Kistérség települései voltak. 2009-től 2017. március 31-ig az általa fenntartott nappali intézmények ellátottai számára szociális foglalkoztatást szervezett.

2017. március 31-től a szociális foglalkoztatást a Kormány kivezette a szociális ellátások közül, melynek helyébe a fejlesztő foglalkoztatás, mint új szociális szolgáltatás kerül.

Ezért Egyesületük 2017. április 01-től fejlesztő foglalkoztatást biztosít az Szt. szerint jogosultak számára.

Szolgáltatások célja, feladata

A szenvedélybetegek ellátásának célja, hogy az általuk gondozott személyek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe, oly módon, hogy az ember saját normáin és céljain belül, valamint a társadalmi lehetőségeit figyelembe véve egy produktív életstílust tudjon élni.

Ennek érdekében Szolgálatuk a gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció, tanácsadás különféle formáját biztosítja a szenvedélybeteg otthonában, lakókörnyezetében, tartózkodási helyén, illetve az életmódváltoztatásra motivált betegek esetében nappali intézményi keretek között. Segítséget nyújt a szenvedélybetegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a munkaerő piacra való visszajutáshoz; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és a problémáik megoldásában; a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban.

A szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is oktatva és támogatva.

Fogyatékkal élők ellátása:

Az ellátás célja, hogy biztosítsa a fogyatékos személy esélyegyenlőségét, a társadalmi életben való aktív részvételét, tiszteletbe tartsák önrendelkező képességét, fejlesszék az önálló életvitelhez szükséges képességeit.

Nappali ellátás

A nappali ellátás a TELSE Szociális szolgáltató székhelyén (4440 Tiszavasvári, Vasvári Pál u. 55) alatt zajlik, minden hétköznap 8-16 óra között.

A szenvedélybetegek nappali ellátásának első lépése a szenvedélybetegek megkeresése. Ez történhet megkereső programokkal, önkéntesek bevonásával. Ellátásba kerülhetnek olyan szenvedélybetegek is, akik az intézményt önként keresték fel, vagy családtagoktól érkezett jelzés. Háziorvos vagy egyéb szociális szolgáltatók, addiktológiai szakrendelők is javasolják a nappali ellátást.

Kapcsolat felvétel után fontos a motiváció felkeltése. A Miller és Rollnick nevéhez fűződő motivációs interjú jó eszköz a szenvedélybetegség tágabb értelemben minden nemkívánatos viselkedés megváltozásának ösztönzésére.

a motivációs interjú öt eleme:

1. az empátia kifejezése
2. diszkrepancia kialakítása
3. a vitatkozás elkerülése
4. az ellenállás kezelése
5. a változtatás képességének támogatása

a rövid intervenció: az interjú módszerét a szerzők az úgynevezett rövid intervencióra adaptálták.

A rövid intervenció 1-3 ülésben végzett beavatkozás. Ez a módszer alkalmas arra is, hogy még a nem függő, de alkohol problémával küszködő egyéneknél is alkalmazzák, így a rövid intervenció jól használható prevenciós módszerként is.

A módszer fő elemei alapján képzett betűszó a Frames (keretek):

F ( feedback) visszajelzés : a kliens számára adott visszajelzés a szerfogyasztással összefüggő testi, lelki, pszichoszociális állapotáról.

R (responsibility) felelősség: annak kifejezése, hogy a változásban az ellátotté a felelősség.

A (advice) tanács: a kliens számára egyszerű és konkrét tanácsadás arra vonatkozóan, hogy hagyja abba vagy csökkentse az ivást esetleg menjen kivizsgálásra stb.

M (menu) : a tanácsadásban választási lehetőséget kínálnak a kliens számára.

E (empthy) : a rövid intervenció csakis empátiás légkörben történhet.

S (self- efficacy) önhatékonyság: a kliens és a segítő változásba, a változás végrehajtásába vetett hite, reménye a módszer alapja.

Ha a kliens igényli a segítséget, megkötésre kerül az együttműködési megállapodás, amit az állapotfelmérés, gondozási terv elkészítése követ. Ebben együtt meghatározzák a gondozási feladatokat, célokat, megfogalmazásra kerülnek az alkalmazandó módszerek, és az eredmény elérésére számított idő. Gondozási folyamat fontos eleme a monitorozás. Szükség szerint, vagy a gondozási folyamat végén a gondozási tervet felülvizsgálják. Amennyiben további célok meghatározása, vagy az eredeti célkitűzések, vagy módszerek módosítása tűnik indokoltnak egy új gondozási tervet készítenek, melyben hivatkoznak az előző gondozási terv eredményeire.

Az alkohol és kábítószer függőség krónikus betegség, mely igen gyakran visszaélésekkel jár. A visszaélések megfelelő módszerrel megelőzhetőek. Ezért munkájuk során nagy hangsúlyt fektetnek a visszaesés megelőzésére. A relapszusprevenció röviden a következő elemekből áll:

• a viselkedés változása meggyőződésének folyamatos ellenőrzése
• a relapszusprevenció meghatározása (visszatérés a szerhasználathoz)
• a botlás (megcsúszás) meghatározása
• a korai figyelmeztető jelek meghatározása (a visszaesést megelőző tünetek felismerése és tudatosítása a kliensben, továbbá figyelmeztető jelzések észrevétele)
• magas kockázatú helyzetek meghatározása (azok a helyzetek, amely a klienst ivásra késztetik)

A fogyatékkal élők nappali ellátásának első lépése az állapotfelmérés, melynek célja, hogy felmérje az illető egészségi, fizikai, és mentális állapotát. Ennek alapján határozhatják meg azokat a területeket, erősségeket, melyekre épülhet a hiányzó vagy sérült funkciók fejlesztése, pótlása. Az állapot felmérést követi az egyéni fejlesztési terv elkészítése. A fejlesztési terv tartalmazza az egyénre szabott pedagógiai, mentális és egyéb segítségnyújtási feladatokat, szolgáltatásokat, illetve azok időbeli ütemezését. A fejlesztési terv elkészülte után veszi kezdetét a gondozási folyamat, mely a fejlesztési tervben megfogalmazott célkitűzések elérésében segítik a gondozottat. Az ellátás során monitorozzuk, figyelemmel kísérjük a gondozási tervben lefektetett célok megvalósulásának folyamatát. Ha szükségessé válik, a fejlesztési terv érvényességének lejárta előtt (6 hónap), de legkésőbb fél évenként, a fejlesztési tervet felülvizsgálják. Amennyiben újabb célok meghatározása, vagy az eredeti célkitűzések vagy módszerek módosítása tűnik indokoltnak, azokat az új gondozási tervben rögzítik, melyben hivatkoznak az előző gondozási terv eredményeire.

Az állapotfelmérés módszerei

A megalapozott pedagógiai tevékenységet csak célra irányuló és alapos orvosi vizsgálat után lehet kezdeni.  Az orvosi diagnózis és a kortörténet ismerete segítséget nyújt a gyógypedagógusnak a gondozásban lévő személy szomatikus és pszichés állapotának, magatartásának megértésében. Ezért az orvosi vizsgálatnak és diagnosztikának meg kell történnie a gondozásba vétellel közel egy időben.

Az orvosi vizsgálat mellett a Komplex szükségletfelmérő eszköz segítségével felmérik az illető támogatási szükségletét. A felmérés eredményeként részletes képet kapnak a gondozott meglévő és fejlesztendő képességeiről. Ez adja meg a fejlesztési terv irányvonalát. A szociális kompetencián túl, képet kapnak a személyiség néhány vonásáról (önkontroll, szexualitás, kommunikációkészség, kapcsolatkészség, megbízhatóság, viselkedés idegenekkel, társakhoz való viszony, együttműködés stb.), ami alapján bemérhetik azt a közösségi tolerancia szintet, amely a fogyatékos ember befogadásához szükséges.

Az egyéni fejlesztési terv elkészítésének módszere

A fejlesztési terv elkészítése team munka keretében folyik. A teamben orvos, pszichológus, gyógypedagógus dolgozik. Munkájukba bevonják a gondozottat vagy annak törvényes képviselőjét, aki aktív részvételével segíti az egyéni fejlesztési terv megalkotását. Az egyéni fejlesztési terv az állapotfelmérés dokumentációira, az ellátott életút interjújára, valamint az illető érdeklődési körére, eddigi konkrét tevékenységeire épül.

A fejlesztési terv biztosítja:

• a fejlesztés folyamatosságát
• a kis lépések elvét, kellő időt hagyva az érésre,
• a szociális tanulás eszközeit
• a szükségszerű változtatások, módosítások érvényesülését.

A gondozási folyamat módszerei

A gondozási folyamat során a felnőtt akadályozott személyiség-és identitásfejlesztése igényli:

• minden olyan létfontosságú ismeretek és készségek gyakorlását, amelyek a munkában, a közlekedésben, az önmaga és környezete ellátásában, a felmerülő problémák megoldásában szükségesek,
• a szociális részvétel és aktivitás erősítését, amelynek keretében ismerik és alkalmazzák a közösségi élet szabályait, formáit, megtanulják, és alkalmazni tudják a nő és férfi egymással együttélésének szerepeit,
• saját cselekedeteik elemi megítélésének, felelősségük felismerésének gyakorlását,
• képesek legyenek szabadidejüket a tartalomtól függően közösen vagy egyedül értelmesen és értékesen eltölteni,
• tudják egymást és környezetüket megérteni, saját gondolataikat elmondani, kérni és jelezni, felkészüljenek arra, hogy nézeteltéréseiket más emberekkel közösen megoldják.

Szülők, hozzátartozók önsegítő csoportjainak szerveződésének támogatása

A családtagok számára gyakran súlyos megpróbáltatást jelent a fogyatékos gyermek nevelése, illetve a felnőtt segítése. Nem egyszer konfliktusoktól terhes a mindennapi élet. Más életmódra kell berendezkedniük, nem élhetnek úgy, mint más családok.  Az ezzel járó lelki megterhelés oldása, valamint a hatékonyabb érdekképviselet kialakítása a célja a hozzátartozók önsegítő csoportjának.

A szenvedélybetegek és fogyatékos személyek nappali ellátásának közös módszerei

Szocioterápiás eljárások

• Munkaterápia (saját környezete renbetartása és házkörüli munkák végzése
• Foglalkozásterápiák (kreatív és művészeti terápiák, képzőművészeti terápiák, zeneterápia, biblioterápia, mozgásterápiák, színjátszás-terápia, játékterápia, kombinált foglalkozásterápiák)
• Szociális készségek tréningje (asszertív tréning, mindennapi élettevékenységek programjai)

A terápiás foglalkozások kiscsoportban zajlanak, a csoportdinamikai hatások érvényesülése mellett.

Fejlesztő foglalkoztatás

A fejlesztő foglalkoztatás keretében a munkakészségek, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, fejlesztése, illetve munkafolyamatok betanítása, az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása valamint a nyílt munkapiacon történő elhelyezkedésre való felkészítés történik.

Intézményük a fejlesztő foglalkoztatás keretében a fenntartóval kötött Mt. szerinti határozott idejű munkaviszonyban vagy az intézménnyel kötött fejlesztési szerződés alapján biztosítja a szolgáltatásokat.

A fejlesztő foglalkoztatás keretében végezhető munkatevékenységek:

TELSE-Támogatott Lakhatás

A Tiszamenti Emberek Lelki Segítő Egyesülete 2015-ben a meglévő klienskör szükségletei alapján elindította a „Lehetőségek Háza” Támogatott Lakhatást, 2017-ben pedig a „Harmónia Ház” Támogatott Lakhatást. A támogatott lakhatási szolgáltatásokat a fenntartó a TELSE – Támogatott Lakhatás intézményébe integrálja.

A fogyatékkal élők számára a támogatott lakhatás célja, a normalizált élet kialakítása: az igénybevevők úgy éljenek és úgy lakjanak, mint bárki más. Egy olyan új típusú szociális szakellátás, ami a lakhatás és a segítő szolgáltatás elemeinek kombinációja. A különböző elemek az egyén szükségleteihez, elvárásaihoz igazodnak, annak érdekében, hogy a programban résztvevők minél inkább életük irányítójává váljanak a passzív és kiszolgáltatott ellátotti státusz helyett.

A Támogatott Lakhatásban segítik a lehető legönállóbb életvitel kialakítását, megtartását, a szűkebb és tágabb közösségbe való befogadást. A lakhatás és a mindennapi életvitel különválasztása, komplex rehabilitáció, a megfelelő életszínvonal és szociális védelem biztosítása a cél.

A 2015-ben indult „Lehetőségek Háza” 10 főnek nyújt lehetőséget egy önállóbb életre, akik közül 8 fő fogyatékkal élő, 1 fő pszichiátriai beteg, 1 fő pedig szenvedélybeteg. A háromszintes (alagsor, tetőtér beépítéssel) épületben 5 darab 2 ágyas szoba van, két fürdőszoba, két WC, konyha és külön étkező biztosítja az ott élők kényelmét. A házban 24 órás felügyelet van.

A 2017 májusában induló ház 12 főnek nyújt lehetőséget egy önállóbb élethez. A kétszintes, hat szobás, nagy étkező-konyhás épületbe olyan emberek kerülnek, akik bár felügyeletre szorulnak, mégsem kell melléjük a nap 24 órájában támogató munkatárs. Mindkét lakhatásban cél a minél önállóbb életvitel biztosítása.

A személyközpontúság mellett mindkét célcsoport (fogyatékkal élők, szenvedélybetegek) esetében kiemelt feladat, a lakhatás és a mindennapi életvitel támogatásának különválasztása. Az ellátást igénybevevők a munkaerőpiac leghátrányosabb szereplői. A támogatott lakhatás feladata, hogy az egyén meglévő képességeihez mérten segítsen megtalálni a megfelelő foglalkoztatási formát, melyek a következők lehetnek: intézményen belüli foglalkoztatás (munkaterápia, fejlesztő foglalkoztatás), védett foglalkoztatási forma, nyílt munkaerőpiac.

A foglalkoztatás mellett segíteni kell az igénybevevőt a szabadidejének strukturálásában. A legtöbb estben segítséget igényelnek az érdeklődési körüknek megfelelő szabadidős tevékenységek megtalálásához, gyakorlásához.

A támogatott lakhatás feladata továbbá az érintettek személyes kapcsolatainak támogatása, erősítése, valamint nagy hangsúlyt fektetnek az integráció minél szélesebb körű társadalmi megvalósítására.

Az önellátó képességek fejlesztése annak érdekében, hogy az igénybevevő állapotához mérten a lehető legnagyobb önállóságot érhesse el, azzal a minimális segítségnyújtással, amire valójában szüksége van. Ezáltal javul a kliensek önbecsülése, önértékelése, így teljesebb életet élhetnek.

Feladatuk a különböző támogató technikák megtalálása és alkalmazása annak érdekében, hogy minden igénybevevő az életkorának, egészségi állapotának és önellátási képességének megfelelő, személyre szabott és szükségletekre épülő ellátást biztosíthassanak.

A lakhatás során biztosítják a szükséges gyógyászati segédeszközöket, kommunikátorokat.

A mindennapos élettevékenységeket, a Házirend szabályozza, melyet a lakóközösség együttesen határoz meg.

A szolgáltatást térítési díj ellenében lehet igénybe venni, melyet törvény határoz meg. Az előzetes igényfelmérés alapján, az épületek akadálymentesítése elsősorban infokommunikációs téren szükséges. A beköltözni vágyók között többen értelmileg enyhe vagy középsúlyos mértékben akadályozottak, térben és időben részlegesen tájékozottak, kommunikációjuk nehezített. Ezért a különböző helyiségeket jól látható módon feliratozzák, illetve piktogramokkal jelölik. Folyamatábrák kifüggesztésével segítik a különböző cselekvési sorok végrehajtását (pl.: helyes tisztálkodás, takarítás stb.), illetve egyénileg a napirend kialakítását, betartását. A kommunikáció során szükség esetén használnak táblagépeket, betűtáblát, előnybe részesítik a könnyen érthető beszédet és írást, illetve egyéb olyan alternatív kommunikációs eszközöket melyek támogatják a könnyebb megértést.